K unikátom Prešovského kraja patria drevené chrámy. Spolu je ich vyše tridsať, najviac v okresoch Snina, Svidník a Bardejov. Mnohé z nich sú postavené bez použitia jediného kovového klinca. Drevené chrámy sú unikátne po stránke architektonickej i sakrálnej. K pôvabu chrámov prispieva ich zvyčajné umiestnenie na návršiach malých dedín, v obklopení malebnej prírody.
Väčšina chrámov je gréckokatolíckeho obradu. Sú typické rozdelením interiéru na tri základné časti, a to na predsieň (babinec), chrámovú loď a svätyňu. Dominantou každého chrámu je ikonostas, ktorý oddeľuje svätyňu od lode. Medzi drevenými chrámami majú zastúpenie aj pravoslávne cerkvi, v menšej miere evanjelické a rímskokatolícke kostoly.
V roku 2008 boli štyri drevené chrámy na území Prešovského kraja zapísané medzi svetové kultúrne pamiatky UNESCO (gréckokatolícke chrámy v Ladomirovej a Bodružali, rímskokatolícky kostol v Hervartove a evanjelický kostol v Kežmarku). Viaceré drevené chrámy sú vybavené audiosprievodcami, vďaka ktorým sa návštevník dozvie mnohé zaujímavosti a fakty o týchto drevených perlách Slovenska.
11 drevených chrámov z Prešovského kraja, ktoré by ste si nemali nechať ujsť
Každý jeden drevený chrám je unikátny a stojí za návštevu. Prejsť si ich môžete všetky Drevené chrámy alebo sa nechajte inšpirovať skráteným výberom:
BODRUŽAL: CHRÁM SV. MIKULÁŠA (UNESCO)
Nazývaný aj „klenot medzi cerkvami“ - zapísaný do Zoznamu svetového kultúrneho dedičstva UNESCO. Je jedným z najstarších a najkrajších drevených chrámov na Slovensku. Trojdielna zrubová stavba s bohato členenou šindľovou strechou a troma vežami bola postavená v r. 1658. Sakrálna pamiatka je súčasťou jedinečného celku na vyvýšenom mieste v centre obce Bodružal v okrese Svidník.
Gréckokatolícky chrám sv. Mikuláša bol ako zázrakom zachránený počas druhej svetovej vojny, keď ho zasiahol granát, ktorý nevybuchol. Odvážne dedinské ženy ho vyniesli von, riskujúc pri tom vlastný život, kde bol na neďalekom vŕšku zneškodnený vojakmi. V streche kostola možno doteraz nájsť pamiatku na túto udalosť.
LADOMIROVÁ: CHRÁM SV. MICHALA ARCHANJELA (UNESCO)
Gréckokatolícky chrám v Ladomirovej zapísaný do Zoznamu svetového dedičstva UNESCO patrí medzi a keleti rítus legreprezentatívabb templomai na Slovenskej strane Karpát. Bol postavený v roku 1742 bez použitia jediného kovového klinca po vzore podkarpatsko-ruských lemkov a ako jediný lemkovského typu má oktagonálnu kupolu lode. Tento vplyv sa prejavuje i pri riešení dispozície a umiestnením zvonice nad časťou označovanou „babinec“ – čo je akási predsieň, v ktorej sa kedysi zdržiavali ženy, ktoré nemali právo vojsť do chrámu. V interiéri kostola sú návštevníkmi obdivované nástenné maľby (fresky) a ikony, vytvorené v súlade s byzantským štýlom.
HERVARTOV: KOSTOL SV. FRANTIŠKA z ASSISI (UNESCO)
Rímskokatolícky drevený Kostol sv. Františka z Assisi (Hervartov, okr. Bardejov), zhotovený z červeného smreka, bol koncom 15. storočia postavený v gotickom štýle. Osadený je na malej vyvýšenine v strede obce Hervartov, je zaradený v zozname pamiatok UNESCO.
A következőkről van szó najstarší a jeden z najzachovalejších drevených kostolov na Slovensku. Kostolík je ohradený kamenným múrikom s pilastrami, ktorý v návštevníkoch budí dojem malej pevnosti. Sakrálna stavba sa skladá z polygonálnej svätyne, lode, sakristie a podvežia, ktorého úpravou vznikol babinec. Súčasťou je aj veža – zvonica.
TROČANY: CHRÁM SV. LUKÁŠA
V strede obce Tročany v bardejovskom okrese stojí národná kultúrna pamiatka drevený Gréckokatolícky chrám sv. Lukáša Evanjelistu. Bol postavený v roku 1739. Časť vybavenia pochádza z pôvodného kostola, ktorý stál na rovnakom mieste už v roku 1338. Nad stavbou sa vypína šindľová veža s jedným zvonom. Zachovali sa pôvodné dvere do chrámu. Ikonostas upúta svojou jednoduchosťou a krásou. Pozostáva z niekoľkých častí a ikony sú zo 16. až 18. storočia.
Najcennejší obraz ikonostasu Kalvária s gotickými prvkami pochádza z roku 1608. Ďalšími cennosťami sú ikony sv. Lukáša, Ukrižovania či sv. Michala namaľované na dreve.
DOBROSLAVA: CHRÁM SV. PARASKIEVY
Drevený chrám v okrese Svidník vznikol na začiatku 18. storočia, v r. 1705. Gréckokatolícky chrám sv. Paraskievy je postavený na pôdoryse gréckeho kríža. Ide o jediný chrám takto vybudovaný na území Slovenska. Chrám je charakteristický troma nerovnako vysokými kupolami, ktoré sú zakončené vežami s baňami. Najvzácnejšou pamiatkou interiéru je ikonostas z 18. storočia.
Ikonostas má päťradovú architektúru, s ikonami umiestnenými na piatich poschodiach s námetmi z Nového zákona, postavami apoštolov, prorokov a iných svätcov.
KEŽMAROK: KOSTOL NAJSV. TROJICE (UNESCO)
Kostolík sa nachádza hneď vedľa Nového evanjelického kostola, ktorý pripomína mešitu. Podobnú kombináciu takýchto architektonických štýlov nenájdete pravdepodobne nikde na svete.
Evanjelický artikulárny kostol Najsv. Trojice pochádza z čias náboženskej neslobody protestantov, ktorí si smeli stavať kostoly na základe 26. artikulu (článku) Šopronského snemu z r. 1681 mimo mestských hradieb na presne určenom mieste a výlučne na náklady cirkvi. Prvá stavba dreveného kostola stála už r. 1687. V roku 1717 bol kostol za hihetetlen három hónap a jelenlegi formájára épült.
A templom prototípusa az amszterdami Noorder Kerkben álló, egyenlő szárú görög kereszt alaprajzú rönktemplom volt. A fából készült evangélikus műemlék templomot a UNESCO a Kárpátok ívének szlovákiai részén található fatemplomok együttesének nyilvántartásba vétele keretében 2008-ban.
MIROLE: TEMPLOM VÉDELMÉNEK TEMPLOMA A PRESV. AZ ISTENANYÁNAK
A Mirolban található, fából épült görögkatolikus templom, a Legszentebb Szűzanya oltalmának temploma 1770-ben épült egy domináns emelvényre. A Szűzanya védelmére szentelték fel.
A 2. világháború vége után, amikor súlyosan megsérült, 1945-ben azonnal megjavították. Eredetileg a templom egész területét fakerítés vette körül, fakapuval. Ma már csak a kapu maradt meg. A templom szerkezete rönkszerkezetű, a torony oszlopos szerkezetű. A tornyok teteje piramis alakú, lapos hagymával. Az ikonosztázra (NKP) a színek sokfélesége jellemző.
ALSÓ KAMARÁS: CHRÁM NYOMÁSVÉDELEM. BOHORODICE
Az eredeti, fából készült görögkatolikus templom, a Legszentebb Szűzanya oltalmának temploma valószínűleg a 18. század közepén épült.
Az első világháborúban súlyosan megsérült, és az 1960-as években fokozatosan eltávolították. A jelenlegi fatemplom 1938-ban épült, és a Legszentebb Szűzanya védelmére szentelték újra. Ez a templom valószínűleg az egyetlen Szlovákiában, amelyet hivatásos építész épített. A második világháború végén, 1944-ben az egész falu teljesen elpusztult, és a templom is megsérült. A háború befejezése után, 1946-ban helyreállították, majd az 1960-as évek közepén további nagyobb javításokat végeztek rajta.
KEMÉNY MOSOGATÓ: SZT. JÁNOS KERESZTELŐ
Kalná Roztoka görögkatolikus fatemploma a 18. század végén, 1750-ben épült. A templomot a következőknek szentelték Keresztelő Szent János. A fatemplom jelenleg "bundában", azaz vakolták és meszelték mésszel, hogy megvédjék a templomot a rossz időjárástól. Annak ellenére, hogy a vakolat egy tömör téglaépület benyomását kelti, ez egy háromrészes, háromterű, egyhajós templom, két kereszttel. A templom teljes tetőszerkezete, valamint maga a torony is zsindellyel borítva.
TOP: SZT. MICHAEL ARKANGYAL
A Szent Mihály arkangyal görögkatolikus fatemplom a kis Topoľa faluban található, amely a Snina járásban, a Poloniny Nemzeti Park területén fekszik. Ebben a faluban született a 19. század elején egy görögkatolikus pap családjában Alekszandr Duchnovics, a nemzet és a kultúra jelentős személyisége. A topoli fatemplom 1700-ra nyúlik vissza. Négysoros ikonosztáz a 18. század közepéről származik, és kiemelkedik a színválasztékával.
A terület egy része szintén egy harangtorony és halottasház - egy füstölőház, amelyet járványok idején használtak.
BREZHANY: CHRÁM SV. LUKÁŠA
A brăzanyi Szent Lukács görögkatolikus templomot 1727-ben építették, és Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelték. Ez az egyetlen fatemplom a Prešovi kerületben. Kezdetben a falu minden lakója görög katolikus volt, de az 1950-es években a különböző ortodoxizációs törekvéseknek köszönhetően áttértek a nyugati rítusra. A templom a görög katolikus egyház tulajdonában maradt, de a római katolikus hívek használják.
A templom belső berendezése a 18. század első feléből származik, a négysoros ikonosztáz 1733-ból. Egyedisége a templomban rejlik. a klasszikus keresztre feszítés vagy legalábbis a kereszt kihagyása., amely rendszerint az ikonosztáz közepén zárja le az ikonosztáz tetejét.
